A szegfűs győzelmektől a narancsvidékig - a tizenhatos választókerület története II. rész

  • XX. kerület
2018-04-01 11:56

1994 és 2010 között fordulatokban gazdag volt hazánk és lakóhelyünk története is. A választások, népszavazások is színesítették a tárgyalt időszakot, közben beléptünk az Európa Unióba, elviseltük az öszödi beszédet és valakik kétharmadot szavaztak a Fidesznek a végén.

 

1994 és 1998 között átalakult a magyar pártrendszer, a Fidesz elkövette az első sikeres néppártosodást és a korábbi kis liberális pártból akkor polgári párt lett, a két korábbi kormánypárt a KDNP és az MDF elindult a jelentéktelenné válás felé. Az 1998-as választáson az MDF nem tudott elindulni a tizenhármas körzetben, ahol a jelöltjük Bánhidi Vilmos nem tudta összegyűjteni az aláírásokat, a másik két körzetben a Fidesz jelöltjét támogatták. A tizenhármas körzetben a „címvédő” Csintalan Sándor az első körben 35,93%-ot szerzett a második helyen a Fidesz jelöltje Fölk B. Zoltán végzett 25,17%-al, a harmadik helyezett dr. Szolnoki Andrea lett (SZDSZ) 12,9%, a negyedik a később vesztegetési ügybe keveredett kisgazda, Székely Zoltán lett a (9,61%), az ötödik helyet Lentner Csaba egyetemi tanár érte el, aki most Matolcsy  alapítványokban kurátor (MIÉP 8,69%). A második körben Csintalan a szavazatok 53,7%-át kapta meg, megelőzve fideszes ellenfelét.

 

Kispesten Burány Sándor fordult az első helyen (MSZP, 33,41%), a második helyen az akkor még nem KDNP-s Simicskó István végzett (Fidesz-MDF, 28,54%), a harmadik helyen a kisgazdák jelöltje végzett, (dr. Balaton Péter, 12,98%), aki nem sokkal előzte meg az Fideszből az SZDSZ-be igazolt Ungár Klárát (12,29%). A második körben mivel a MIÉP-nek is volt 8,8%-a elsőkörös szavazata szoros befutóra lehetett számítani, végül Burány Sándor 50,83:49,17% arányban, 557 szavazattal verte Simicskót, lehet hogy a majdnem 4%-nyi  munkáspárti szavazó döntött? Baloldali kispártok jelöltjei kaptak voksokat a 29-es körzetben is, Benkes Mihály volt polgármester-jelölt (MSZDP 2,2%) és a munkáspárti jelölt 2,78%-ot megelőzve a KDNP jelöltjét is. Az első helyen Karakas János országgyűlési képviselő végzett (MSZP 32,49%), utána Perlaki Jenő polgármester (Fidesz-MDF 27,12%) a harmadik helyen Bese Ferenc, Soroksár kisgazda alpolgármestere végzett (13,68%) aki később a Honvédelmi Minisztériumban futott be karriert. Negyedik helyen egy kiváló futball-kapus, a soroksári Mészáros Ferenc, „Bubu” végzett a MIÉP színeiben (10,34%) megelőzve az SZDSZ jelöltjét (8,74%).

 

A döntő körben viszont a jó előjelek, a kisgazda visszalépés ellenére a fideszes jelölt vereséget szenvedett, csak a szavazatok 47,24%-át sikerült megszereznie, Karakas János maradt a körzet egyéni képviselője 2002-ig. 1998-ban az önkormányzati választáson változások történtek Pesterzsébeten, Perlaki Jenő 8 év polgármesterség után nem indult újra a választáson. A posztért két alpolgármestere Szabados Ákos (MSZP-SZDSZ) és Bősze Lajos (Fidesz-MDF) vívott meg, Szabados a voksok 56,89%-át szerezte meg, Bősze 35,8%-ot kapott, mögötte Boldis Endre végzett (MIÉP 7,3%). Kispesten sem indult a korábbi polgármester, viszont sokkal színesebb volt az induló mezőny. A győztes a jobboldali összefogás jelöltje Tímár Béla lett (Fidesz-FKGP-MDF-MKDSZ-Polgári Kerekasztal) a szavazatok alig 33,43% részével. A baloldal megosztottságát mutatja, hogy az MSZP jelöltje igaz 30,85%-ot ért el, de mivel Lévay Levente korábbi polgármester (SZDSZ 21,57%) szintén indult nem volt igazi esélye és a Munkáspárt is elvitt 2,35%-ot előle. Pedig a „polgári szövetséget” gyengítette a KDNP jelöltje (2%) és a Kispesti Társasköré is (9,8%). A képviselőtestületben balliberális többség lett.

 

1998 és 2002 közötti korszak nem csak a „polgári Magyarország” koronaúsztatással megtámogatott víziójáról nevezetes hanem, hogy az első Orbán kormány ciklusát követő voksolás rekord részvételt okozott. A 2002-es választáson több akkor még új, de mára már veterán szereplő indult el. A 13-as körzetben a legnagyobb név Csintalan Sándor legutóbb 1998-ban, tavasszal járt ősszel már Óbudán indult sikertelenül polgármesternek, helyét Pál Tibor akkori ferencvárosi alpolgármester vette át. Fideszes ellenfele az akkor még fidelitasos ifjonc a pártba Erzsébeten belépő Rogán Antal volt. Akinek a választópolgárok nem hitték el, hogy a „jövő elkezdődött”, 55,94%:26,13% arányban maradt alul az első körben Pál Tiborral szemben és ősszel már a Belvárosban politizált. A további helyezettek: dr. Szolnoki Andrea (SZDSZ, főpolgármester-helyettes 8,13%), dr. Bognár László (MIÉP, későbbi gödi polgármester 5,86%), dr. Füzessy Tibor korábbi KDNP-s parlamenti képviselő (Centrum 4,96%) és Tánczos Imre (Munkáspárt 1,98%).

 

 Kispesten sem volt másképp, a 28. körzetben Burány Sándor az első körben megszerezte a voksok 51,55%-át. Ellenfele Simicskó István utoljára indult Kispesten, a mostani honvédelmi miniszter, aki mára már Újbudán építi politikai hátországát a voksok 27,87%-át szerezte meg. Bukása nem az FKGP jelöltje által elvitt 100 szavazaton múlott, az értékelhető eredményt elért jelöltek még dr. Balaton Péter (Centrum 7,24%), a Pannon rádiós Franka Tibor (MIÉP, 5,86% a mostani kerepesi polgármesternek) és Szűcs Ernő (SZDSZ, 5,47%) és a kisgazdákat még a munkáspárti jelölt is megelőzte (Hüttener László 1,77%). A Pesterzsébet jó részét és Soroksárt felölelő 29.-es körzetben Karakas János helyett Hiller István indult az MSZP színeiben, aki akkor még nem lakott a kerületben. A kezdeti ismeretlensége dacára az első körben verte (52,24%), verte Perlaki Jenőt (Fidesz-MDF, 29,9%) aki pedig 1990 óta indult a körzetben. A „bronzérmet” Erdei Csaba (Centrum 2108 szavazat, 5,81%) szerezte meg a negyedik helyen egy erzsébeti és egy soroksári önkormányzati képviselő végzett holtversenyben, Boldis Endre (MIÉP) és Tüskés Józsefné (SZDSZ) egyaránt 2080-2080 vokssal.

 

Az önkormányzati választáson is folytatódott a baloldali diadalmenet. Kispesten Tímár Béla polgármester (Fidesz-MDF-MKDSZ-WekerleiPolgáriKörök) a szavazatok 41,32%-át kapta meg Steinerné dr. Török Katalinnal szemben (MSZP-SZDSZ) 53,13%-ával szemben. A másik két jelölt nem tudott beleszólni a nagyok küzdelmébe: Béres András (Centrum) és Fehér István (Civilek és Függetlenek Kispestért) 2,67 és 2,88%-ot értek el. A pesterzsébeti polgármester-választás sem a kicsikről szólt: Benes Géza (SZDSZ) 3,09%-ot és Boldis Endre (MIÉP) 3,4%-ot, a Fideszből kilépő Bősze Lajos a Centrum színeiben 2,44%-ot ért el. Hiába tért vissza Perlaki Jenő (Fidesz-MDF) a 27,21%-os eredményével a közelében sem volt Szabados Ákosnak (MSZP 63,86%). A 2003. április 12.-én lezajlott népszavazás az utolsó állomás volt az európai uniós csatlakoztatásunknak. Kispesten a polgárok 54,63% a ment el népszavazni, ami több volt, mint az országos átlag. A szavazók 83,9%-a szavazott a csatlakozásra, 16,1% ellene.

 

Pesterzsébeten alacsonyabb volt a részvétel: 49,9%. Az igenek aránya kereken 84% volt nemmel 16% szavazott. 2004 májusában tartották Magyarországon az első európai parlamenti választásokat, ami a Medgyessy kormány bukásához vezetett Kispesten a választók 44,9%-a jelent meg, az MSZP a voksok 40,5%-át kapta a Fidesz 36,18%-ot szerzett, az SZDSZ-t 11,92% választotta, az MDF -nek 5,18% jutott, a MIÉP 2,73%-ot a Munkáspárt 2,01%.ot ért el. Pesterzsébeten alacsonyabb volt a részvét 41,31%, az MSZP jobban szerepelt a voksok 43,38%-át megszerezve a Fidesz 35,62%-ával szemben. Az SZDSZ 9,72%-ot ért el, az MDF 4,84%-ot, a MIÉP 3,12%-ot a Munkáspárt 1,92%-ot. A 2004. december 5.-én megtartott népszavazáson, Kispesten a szavazók 46,73%-a vett részt közülük 57,95% szavazott a kórházak privatizálása ellen a kedvezményes honosítást is elvetette a szavazók 55,18%-a. Pesterzsébeten 56,25% szavazott a kórházak privatizálása ellen és 57,16% a kettős állampolgárság megadása ellen, 42,5%-os részvétel mellett.

 

2006-ban megújult erővel futottak neki a pártok a választási kampánynak, egyesek tizennegyedik havi nyugdíjjal futottak neki az ígérgetésnek, mások az ország valódi gazdasági helyzetét akarták elrejteni. A tizenhármas körzetben új szereplő a ferencvárosi kereszténydemokrata Kammermann Csaba indult Pál Tibor ellen, nem sok sikerrel. Pál az MSZP színeiben a szavazatok 55,81%-át megszerezve verte a Fidesz-KDNP jelöltjét, aki 31,22%-ot ért el. A harmadik helyen dr. Szolnoki Andrea végzett (SZDSZ, 7,29%), megelőzve az immár önálló MDF jelöltjét, Kecskés Balázst (4,69%) és a munkáspárti indulót, aki még az 1%-ot sem érte el (0,99%). Kispesten a kezdetektől induló Burány Sándor munkaügyi miniszter szintén az első körben nyert, 51,89%-al. A Fidesz-KDNP Dr. Tarnai Richárdot indította, aki 32,18%-al lett a második dr. Kóródi Mária környezetvédelmi-miniszter (SZDSZ 8,16%) előtt. A további indulók Nagy Tamás (MDF) 4,62%, Balázs László (MIÉP-Jobbik) 2,18%-ot értek el, a munkáspárti és a szociáldemokrata induló összesen 1%-ot szerzett. A huszonkilences körzetben debütált a Fidesz-KDNP színeiben Földesi Gyula, mint ifjú tehetség igaz a 31,34%-os eredménye Hiller István miniszterrel szemben nem igazolta a várakozásokat. Hiller 54,68%-al nyerte az első kört.

 

A további sorrend Gál Szabolcs (SZDSZ) 6,01%, Hardy László (volt erzsébeti fideszes alpolgármester, MDF) 5,18% és Deli Károly (MIÉP-Jobbik) 2,78% voltak. A választások elvesztése után Orbán helyzete meggyengült a Fidesz élén, de a gyurcsányi rossz politika és a gazdasági helyzet romlása helyzetbe hozta a Fideszt. Az önkormányzati választások eredményére rányomta bélyegét, hogy két héttel a tévé ostroma után rendezték meg. Kispesten az MSZP lecserélte a polgármesterét az egykori fideszes önkormányzati képviselő Gajda Péterre, aki a szavazatok 48,68%-ával választották polgármesterré. Dr. Tarnai Richárd 38,72%-ot kapott a Fidesz-KDNP jelöltjeként, de a szereplését nehezítette, hogy Tímár Béla személyében egy korábbi jobboldali polgármester is elindult (Kispestért Egyesület 10,38%), Béres András (Zöld Demokraták-Centrum-KDP) pedig 2,23%-ot szerzett. Pesterzsébeten az 1990 óta önkormányzati képviselő Kaiser György nem okozott nehézséget a 38,64%-ával Szabados Ákosnak, aki 54,09%-ot szerzett.

 

A kis pártok polgármester jelöltjei, Hardy László (MDF) 4,62%-ot, Csillag László (SZDSZ) 2,66 %-ot kapott. Az önkormányzati választások után a baloldal megindult a lejtőn és a Fidesz támogatottsága nagyot emelkedett, új pártok jelentek meg a palettán erőteljes társadalmi támogatással, a Jobbik és az LMP. A megroggyant pártrendszer ékes bizonyítéka volt a 2009-es EP választás ahol Kispesten csak 41,8%, Pesterzsébeten 37,8% volt a részvétel a kiábrándultság miatt. Kispesten a Fidesz 47,2%-ot kapott Pesterzsébeten 47,29%-ot, az MSZP eredménye 23,26 illetve 23,46% volt, az SZDSZ mélyrepülésének eredménye a kispesti 3,45 és az erzsébeti 2,65% lett, a Jobbik 13,62%-ot és 14,39%-ot ért el a két kerületben. A Bokrost a zászlajára tűző MDF 6,87 illetve 6,76%-on végzett és az akkor még a Humanista Párttal együtt induló LMP 3,2 illetve 4,26%-ot ért el első választásán. A 2010-es választások tétje a Fidesz számára a kétharmados többség megszerzése volt, a széttöredezett ellenzék csak ennek a megakadályozásában reménykedhetett. A mostani tizenhatos körzetet alkotó három körzetben 1998 után újra második forduló döntött és senki sem lépett vissza a döntő körbe jutók közül, A tizenhármas körzetben a veterán Pál Tiborral szemben a Fidesz dr. Vas Imrét indította, aki erős belépőt ért el az első fordulóban 44,42% az MSZP jelöltjével (30,94%) szemben. A második etapba dr. Erőss Gábor (LMP) jutott 20 szavazatot verve Győry Saroltára (Jobbik) 2758-2738 voks (12,36%-12,27%) jutott rájuk.

 

A második körben Vas Imre kapta a szavazatok 54,7%-át, Pál Tibornak csak 35,29% jutott, Erőss Gábor is kapott 9,96%-ot főleg a Mediterrán lakóparkon volt erős a második körben is. Kispesten Burány Sándor (MSZP) a 29,13%-os eredményével Dr. Tarnai Richárd mögé szorult, aki 44,83%-ot kapott. A harmadik helyen végzett a Jobbik programjának megírásában is résztvevő Pősze Lajos (11,69%), az LMP-s Faith Balázs (11,25%) és Ritter János (MDF-SZDSZ 3,1%) előtt. A második körben Tarnai Richárd 55,67%-al nyert, Burány Sándor (36,97%) előtt, Pősze Lajosra is jutott még 7,35%. A 29.-es körzetben Földesi Gyula Dél-Pest legerősebb fideszes eredményét elérve előzte meg az oktatási miniszterségtől búcsúzó Hiller Istvánt (30,6%). A harmadik helyen a jobbikos Balog Barna végzett 14,95%-al, Hardy László (MDF, 6,53%) előtt. A második körben Földesi fölénye még nagyobb volt a szavazatok 57,27%-a Hiller 33,45%-voksával szemben, Balog Barna is kapott 9,28%-ot.

 

A kétharmados narancsuralom Dél-Pesten is épült, most itt is jó eséllyel tehetünk ellene.

NA.

 

címfotó: ivad.hu

alapszerv-r1-banner

Találkozz velünk!

Adataink

Kerületi vezető adatai:
Bencsik János
alapszervezeti elnök

Telefon: 

06-30-660-2727

E-mail cím: 

Fogadóóra: 

Előzetes telefonos egyeztetés alapján